Schmidt Mária egy olyan francia férfi történetét vett tényként a bucsai mészárlásról, aki a moszkvai propagandát erősíti, és egyszerre kellett volna lennie Lvivben és a vérengzés helyszínén.
A Nobel-díjas tudós fontosnak tartja, hogy az emberek mindig mérlegeljék az olvasottakat, mielőtt döntenek a kizárólag interneten elérhető „titkos szer” megvásárlásáról, vagy az ott ajánlott „csodamódszer” alkalmazásáról.
Összehangoltan működő hálózatot fülelt le a Google, melyek összesen több mint 1000 weboldalt üzemeltettek. A cég lecsapott, és blokkolta őket.
Mindig is vállalta a konfliktusokat a hatalommal Pavel Durov, akit a hét végén azért vettek őrizetbe Párizsban, mert az általa alapított és vezetett Telegram közösségi oldalon gyakorlatilag semmiféle moderálás nem történik, így a platform bűncselekmények elkövetésére és illegális tartalmak közzétételére is kiválóan alkalmas. Az orosz nemzetiségű milliárdosnak korábban Putyinékkal is meggyűlt a baja.
A hálózat a közösségi médiában folytatott orosz propagandakampányt. Mesterséges intelligenciával létrehozott álhíreket terjesztettek az ukrajnai háborúról.
Alapjaiban határozza meg a mesterséges intelligencia az újságírás jövőjét. A tartalomgyártást nem szabad átengedni algoritmusoknak, de okosan felhasználva rengeteget segíthet a tényfeltárásban és -ellenőrzésben. Ha végignézzük a technológia fejlődését, láthatjuk, milyen lesz az újságírók munkája a mesterséges intelligenciával, mit nyerhetünk és veszíthetünk a következő évtizedben.
De nem csak ők, mások is előszeretettel nyúlnak a mesterséges intelligenciához.
Egyre inkább a mesterséges intelligencia gyártja és terjeszti az álhíreket, de szerepe van a leleplezésükben is. Csak az a kérdés, hogy kardként vagy pajzsként erősebb-e.
A portál korábban azt írta, hogy a színész vezetné a fővárosban a Magyar Péter-féle önkormányzati listát.
Történész szerzőnk, Fónagy Zoltán egy állítólagos Széchenyi-aforizma nyomába eredt. Adatbázisokat nézett át, kereste a hamis idézet nyomait az interneten, majd annak nézett utána az ókorig bezárólag, hogy kitől származhat az idézet.
Hamar lebuktak, ám a videó így is nagyon terjed a közösségi csatornákon, így akár el is érheti a célját.
Számos orosz híroldal hozta le a brit uralkodó hamis halálhírét, igazi fake news cunamit elindítva.
Pletykák keringtek arról, hogy szívinfarktusa volt.
Többször hazudik a ChatGPT, ha a kínai dialektusok valamelyikén beszélgetnek vele, mint ha a csevegés angolul zajlik.
Azt állítja egy, hazánkban is terjedő félrevezető bejegyzés, hogy HIV-fertőzés és AIDS alakulhat ki az emberekben a koronavírus elleni vakcinák miatt, amiért Vlagyimir Putyin elrendelte az oltások megsemmisítését és a Szputnyikot fejlesztő tudósok kivégzését. Ilyesmiről azonban szó sincs.
Az elmúlt időszak eseményei folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthattak ki az emberekben, és nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Az ellenségkereső kormányzati kommunikáció is erősíti a stresszfaktort. Milyen károkat okoz mindez? Hogyan lehet megküzdeni a kihívásokkal? A többi között erről kérdeztük a szakembert.
A helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy ezek a hamis, videójátékból származó felvételek nemcsak úgy keringenek a közösségi médiában, de olykor hivatalos kormányzati szervek is megosztják azokat. Mutatunk néhány olyan fogást, melyek segítségével könnyen meg lehet különböztetni az igazi háborús videókat a kamuképsoroktól.
Fiataloknak és tanáraiknak, szüleiknek szóló játékot készített a kritikai médiaműveltség iskolai fejlesztését segítő Idea Alapítvány. A 13–15 éves diákoknak szánt, Pajzs nevű játék célja a gyanús online tartalmak felismerésének gyakorlása.
Győr volt fideszes polgármesterének képével illusztrálnak egyes VK- és Telegram- bejegyzések egy olyan álhírt, ami szerint elhunyt egy svéd illető, aki az Északi Áramlat gázvezetékeket ért robbantások ügyében vizsgálódott.
